Körtúra 1 - Hong Kong

Idén azt találtuk ki, hogy mivel ősszel én voltam Magyarországon, karácsonykor a szüleim fognak engem meglátogatni, és megnézünk pár dolgot Kínából.
A terv azt hiszem nem volt rossz, bár pár dolgot talán alábecsültünk.

A szüleim 20-adikán érkeztek Hong Kong-ba, úgy 15 óra repülés után. Ez, mivel a "rossz irányba" jöttek, rögtön 20+ órának számított az időeltolódás miatt.
Az út rögtön nehézségekkel kezdődött - én már vagy egy órája vártam rájuk az érkezési oldalon, de nem jöttek ott ki; a telefonjuk ki volt kapcsolva, engem meg nem engedtek be a csomagfelvételhez.
Aztán úgy másfél óra után bekapcsolták a telefonjukat, és kiderült, hogy az a probléma, hogy elveszett édesanyám csomagja. Ott valahogy felvették velük a kapcsolatot Google Translate-en keresztül, aztán kijöttek, és én már tudtam beszélni angolul az úriemberrel, aki a problémát intézte.
Sűrűn elnézést kért (a Moszkvai reptér, illetve az Aeroflot helyett), és feljegyezte a hotelünk címét, meg a telefonszámomat; másnap kellett megérkeznie a csomagnak, ha csak lemaradt a gépről.

A csomagban ruhákon, szaloncukron kívül benne volt édesanyám összes gyógyszere - olyanok is, amik nélkül napok alatt rosszul lehet.
 Hiába volt még csak dél, a jetlag hatása azonnal jelentkezett, mint a képen is látható:
 

A jetlag akkor is hat, ha nem akarsz lefeküdni aludni.

 A hotelünk a meseszép Lantau szigetén volt - ez Hong Kong egy eléggé luxus része, sok nyugatival, alig hasonlít a Centralra, vagy Kwo Lun-ra. Ilyen volt a kilátás a hotelből:

A hotel igen dekoratív medencéje, majd egy eléggé új, mediterrán stílusú "falu". Van benne konditerem, óvoda, szupermarket, éttermek, de lakóházak is.

 A másik oldal felé már látszanak az igazi lakóparkok is - bármennyire zöldövezet, lakásokból errefelé is több kell. Elől látszik a felvonó, amivel a buszmegállók és a lakópark között lehet közlekedni:

A fehér épület mögött van az az alagút, amin keresztül a reptérre illetve a város felé lehet autóval közlekedni. Behajtani csak engedéllyel lehet, a piros taxik is csak idáig jöhetnek be, beljebb csak a kékek.

Régi hajó horgonyoz a kikötőben, gondolom leginkább turistalátványosság

A hotelünk a mediterrán "falu" felől

  A hotelünk nem volt rossz választás - első osztályú színvonal másodosztályú árakon. Volt saját buszuk, ami kb. óránként járt a kompkikötő és a metró között, teljesen ingyen. A fürdőszoba tetszett a legjobban (nagy kád, szép világos, tiszta), de a kilátás sem volt semmi. Rontja a képet, hogy a TV-ben a filmekért 90HKD-t kértek el lejátszásonként, az internetért meg 120KHD-t naponta. Többnyire ezeket a dolgokat ingyen adják. A reggelit meg se kérdeztük, nem sikerült összeszedni magunkat reggel, többnyire a jetlag miatt.
Azért az "olcsó"-t Hong Kong-i mércével kell érteni - kb. 1000 HKD volt a szoba (2 fő+pótágy) éjszakánként, az egy olyan 35000 HUF. Hasonló színvonalat 2-3-4000 HKD-ért kapsz beljebb a városban - viszont a szárazföldi kínában a legdrágább hotelünk sem került a felébe sem ennek. De azok nem is voltak közel sem ilyen jók.

A hotel melletti part - pár méter, és már kint is vagy a természetbem

A tenger a hotel teraszáról, naplementekor. Balra a félszigeten a Disneyland látszik, egyenesen Hong Kong belső része

Este azért lementünk vacsorázni abba a kis "faluba". Ezek a törpék az éttermi résznél voltak kitéve. Szép volt a dekoráció, de azért nem igazán volt karácsonyi hangulatunk. Kajából volt választék, végül nem mentünk be a grillesbe, a pizzánál maradtunk.

 Másnap felkerekedtünk, hogy egyrészt elmegyünk egy klinikára, ahol felírják édesanyám gyógyszereit (ugyanis a kézitáskájában csak egy-két napra való volt, az egyhavi adag a bőröndben, ami elveszett), másrészt benézünk Hong Kong "szívébe". A hotel buszával bementünk a metróig - szerencsére még mielőtt felszálltunk volna rá, felhívtak a reptérről, hogy megtalálták a csomagot, küldik a hotelbe. Fél nap szívással (és jókora nem tervezett kiadással, amin majd a biztosítóval lehet veszekedni) kevesebb. Felszálltunk hát a metróra  másik irányban, majd egy tetszőleges Kwo Lun-i megállónál leszálltunk.
Már jártam errefelé egyszer, felismertem a környéket - nem az az igazi redva belváros volt, de azért tipikus Hong Kong.
 

Egy nagyobb kórház környéke, lakóházakkal a hegyen

Fikusz a kórház szélén

Lakóházak régebbi, és újabb kiadásban a hegyek lábánál

Mikor elfáradtunk, és elértünk egy másik metrómegállóhoz, felültünk a metróra, hogy majd megnézzük a "North point"-ot, meg a Centralt. Ki is szálltunk a North Point-nál, sétáltunk Kwo Lun redvás részében pár saroknyit (erről most nem találtam  képet) - rájöttem, hogy ezen a környéken laktam egy hétig abban a meglehetősen lepukkant hotelben a Prince Edward állomásnál a relokációm alatt. Mivel eléggé fáradtak és éhesek voltunk, megpróbáltunk egy elfogadható éttermet találni a szemerkélő esőben. Beültünk valami kevésbé redva kis étterembe, ahol elém tolták az angol nyelvű étlapot, háromszoros árakkal. Inkább felálltunk, és folytattuk az utunkat a Central felé.

Ez egy függőfolyosóról készült valahol az egyesítési obeliszk közelében. Valahogy nagyon nem akar elkészülni ez a környék, hiába adták át az emlékművet a mellette levő plázával együtt már pár éve.

 Itt bementünk az IFC Mall-ba, mert ott tudtam, hogy van egy jó, kantoni étterem. Némi telefonos segítségkérés után (már nem emlékeztem se az emeletre, se a nevére) jót ettünk kevesebbért, amennyire abban a kis koszfészekben le akartak húzni bennünket.
Azért kiderült, hogy nem egyszerű ez a szüleimnek - olyan jellegű ételt se lehet találni a kínai konyhában, amire vágynak (sima leves az nincs, maximum tésztaleves; nincs pörkölt, nincs egyben sült hús, nincs krumpli... nincs sült hal, csak mindenféle főzött; kést és villát csak kérésre hoznak, ha szerencséd van éppen és van olyan... errefelé nem árt tudni pálcikával enni).
Valahogy mégis jóllaktunk, és elindultunk a kompállomás felé, vissza Lantau szigetére.
 

Tipikus tengerparti utcakép, HK Central

Vursli és óriáskerék, ugyanott

Mire megérkeztünk, sötét volt, de legalább megcsodálhattuk a kivilágítást a kompkikötőnél. Egyébként az is egy helyi központ, sok étteremmel, buszállomással, és ott van a helyi beach is.
 

Karácsonyi díszkivilágítás. Bár lehet, hogy egész évben ilyen.

Nem ismertük a buszokat, így valamivel a célunk előtt leszálltunk, és átsétáltunk egy lakóparkon, majd le a felvonón, ami a harmadik képen van.

Lakópark éjszaka. Itt szívesen laknék, hiába csak egy lakótelep - új, tiszta, rendezett, modern, szöges ellentétben a régi városrészekkel

Másnap még lementünk még egyszer a kompállomáshoz ebédelni. Nem volt rossz, egy mexikói étteremben ettünk (ellenben elég drága hely volt, na de a nyugati kaja egész Kínában drága, itt legalább jó volt).

A Beach, amit nyáron is alig használ valaki. Mondjuk öltöző illetve zuhanyzó nincs, de cápaháló és homokos part van.

Viszont ha még egyszer megnézem a beszállókártyát, rájöhettem volna, hogy összekevertem az indulási és érkezési időket - és nem késsük le a Pekingi gépet. Vehettem új jegyeket - de ez igazából csak a kezdete volt a szívásnak, amit ez okozott. De erről majd írok Pekingnél.