Hong Kong - 6. rész

Tegnap ígértem, írok egy kicsit a hétvégi kalandjaimról.

A park bejárata - közvetlenül egy autópálya alatt

Szombaton először egy parkot néztünk meg. Kwon Lun közepén van, a városban; buddhista apácák gondozzák, tartják fent. Belépőjegy nincs, viszont alapvető szabályokat be kell tartani (itt sem lehet enni, dohányozni, ne hangoskodj, ne mássz a fákra, stb.).

A bejárati kapu kívülről - háttérben felhőkarcoló

Belül egy japánkert kínai mása (illetve pontosabban eredetije) fogad: az alap itt is a kőállítás, és mesterségesen formázott, alakított növények jellemzik.

Kő és növény

Egy kicsit az az érzésem volt, hogy a park még  kiforratlan - a moha még nem nőtte be a köveket, az aljnövényzet még nem idomult a fákhoz, a fákon még rengeteg a koronaformáló drót.

Már majdnem hihető, hogy ez egy 5 méteres szikla...

Egyébként átgondoltnak, szépen gondozottnak tűnik.

Kis sziklakert egy fedett házban

Ezekhez a "száraz kertekhez" tartozott "ne gereblyézd a kavicsot" felirat is. A kavics elrendezésének is szimbolikus jelentése van, többnyire vizet szimbolizál.

Ebből a szögből akár hihető is a monumentalitás. Jól kinéztek, mikor lefeküdtem a földre fényképezni.

Pont mint egy botanikuskertben...

Ez egy mini tavacska, igazából talán 2m volt a tócsa átmérője

Innen egész meggyőző, hogy a természetben vagyunk

Ez valami fazekas kiállítás házának előkertje volt. Nem rossz, ha így néz ki az udvarod. :-)

Volt szuvenír shop is, mérsékelten drágán; meg az agyagozók kiállítása is fizetős volt. Annyira nem érdekelt, hogy bemenjünk. Van itt még egy buddhista malom, és egy étterem is (ott persze lehet enni).

Úgy emlékszem, csináltam vizes képeket is, de azokat nem találom: egy nagyobb tó van a kert közepén, amit több patakocska vize táplál. A tó természetesen tele van nagy színes pontyokkal. A tó alján futó csőrendszer megint rontja egy kicsit az illúziót - de hát ha ott kell lennie...

Ezután egy igazi buddhista búcsúhelyet sikerült megnézni. Tuti nem csan buddhista hely volt, ezt már az első pillanatban látni lehetett.

Tömeg, és ha jól sejtem a Nyugati Utazás alakjai

Ott van persze a majom is valahol, de egy cuki tigris és oroszlán is odakeveredett

Az aluljáróban letámadtak a füstölőárusok - ott még nem sejtettem, mire is kell az. Aki bement, meggyújtotta, mint egy áldozatot.

A fő csarnok - innen megtudhatnám, milyen közösséghez is tartoznak

Bent a főcsarnok előtt egy karámban végezték a leborulásokat, imádkozást, és jóslást a megfelelően elvetemült hívők. Egy időre még az apát is megjelent, tiszta fehér ruhában és szemüvegben, és méltóságteljesen végigsétált a hívek között.

A belső kert tava - nem néz ki rosszul

Miután kimenekültem a tömegből, leültem megvárni a többieket - min kiderült, ők a kert felé jöttek. Így oda csak bepillantottam.

Konfuciánus csarnok

A főcsarnok és a "három szent csarnoka" mellett volt egy konfuciánus csarnok is - kár hogy az le volt zárva, kíváncsi lettem volna, milyen belülről.

A bejárat őrzői

A bejáratnál egyébként két cuki őrzősárkány foglalt helyet. A lábaik fényesre vannak csiszatolva: aki csak ott van, mind megfogdossa őket. Igazából ha nem lett volna ekkora tömeg, én is nekik esek, annyira barátságosak voltak.

Ezután nekiindultunk kajálni. Zoli kolega talált egy "kajanegyedet" a közelben. Nem egészen azt találtuk, amire számítottunk.

Kwao Lun "kajanegyed"-e

Ez úgy Hong Kong redvásabb környékeinek egyike. Nekem abszolut vadnyugati feelingem volt tőle.

Errefele ilyen a tavasz

Először egy szép játszótéren mentünk keresztül - kell is, láttunk a környéken általános- és középiskolát is. Hong kong-ban egyébként az angol iskolarendszer van még; még az alsósok is díszes egyenruhában mennek az utcán.

Az, fikusz? Nem, EZ a fikusz! :-) (rá is van írva...)

Vadnyugat. Csak a lovak hiányoznak.

Azért kaptunk kaját itt is - a tulaj nagyon kedves volt, még egy kicsit angolul is beszélt. Én csípős csirkeszárnyat ettem csípős nélküli változatban - Zoli kolegának viszont erősen melege lett a csípős levestől. Mikor nem boldogultam a csirkeszárnyakkal pálcikával, előzékenyen adtak nekem kést és villát. Nem mintha a csirkeszárnyat azzal sokkal hatékonyabban lehetne enni... de hát a törődés számít. :-)

Itt is vannak kis hátsó utcák...

Innen átmentünk az általam már ismert műszaki plázához. Mivel metrómegálló messze volt innen, rábeszéltem a többieket egy kis sétára. Kb. fél óráig ismerkedtünk a szép napsütéssel és ezzel a kicsit lepukkantabb városrésszel.

Angol "erődítmény-stílusú" iskola

Játszótér az út mentén. A környékhez képest nagyon pazar: ez itt már a hegy oldala volt, az mindig szebb környék

A kütyübolt csalódás volt a kolegáknak - nem vettek semmit. Én headsetet akartam venni, de ami úgy már megfelelt volna, az 500HKD körül volt (15 ezer HUF), amit kicsit sokalltam. Szóval innen üres kézzel mentünk haza.

Este felmentem a "peak tram" végállomásához: állítólag gyönyörű az éjszakai kilátás a közeli csúcson épült plázának a tetejéről. 

A sor, ami fogadott. A bejárat innen még 100 méter.

Mikor eljutott az agyamig, hogy igen, ez a kb. 300 ember is arra vár, hogy felmenjen, és hogy haladást még nem láttam, mióta ott vagyok, letettem az útról aznap este. Lehet nem kellett volna, másnap hosszabb sor mellett csekély egy óra alatt feljutottam (a menetidő 8 perc).

Egy helyi park éjszaka

De legalább fotóztam parkot éjszaka. Sajnos a fénykép nem tudja visszaadni.